TOITOI PROJEKTRAUM
Résztvevő művészek: Brücke Zwei – Felsmann István, Fisher Judit és Zalavári András
Az év elején részt vettünk egy előadáson a Lumen Zöldséges és Közösségi Szolgáltatóban. A téma a “projectraum” volt. Ezek olyan nonprofit közösségi terek, amelyekben alkotói tevékenység folyik, és különböző kulturális eseményeknek ad otthont pl: kiállítás megnyitók, előadások, happeningek.
Sok projectraum működik pl. Berlinben. Budapesten még nem annyira elterjedtek, azonban a közeljövőben feltételezhetően nagy térhódítása várható itthon is.
Mi egy toi toi WC-t állítunk ki projektraumként. A WC-papír végtelen katalógusként is szolgál, ami az interaktív nyomtatóeljárás után ingyenesen elvihetö (vagy bedobható a mindent elemésztő blue löttybe).A toi toi projektraum az OFF-Biennále hivatalos WC-je.
A WC a múltban is nagy dolgok kiindulópontja volt*. Slavoj Zizek hírhedt és bámulatos metaforáját is továbbgondolhatjuk, amelyben párhuzamba állítja a társadalmi berendezkedést, szellemiséget a WC kialakításával.
A franciák forradalmi hevülettel állnak a kérdéshez, rögtön meg akarnak szabadulni exkrementumuktól. Olyan mint a guillotine, rögtön a lyukba hullik és elmerül. A német WC-ben a végtermék egy vízszintes posztamens-szerű felületre esik, ahol lehetőség nyílik a megfigyelésre. A német lélekre jellemző a mélázás, elemzés, filozofálás itt is megnyilvánul.
Az angol WC-kben az arany középutat választották, ahol egy lankára hullik, lecsúszik majd a vízen lebeg. Az angolszász a visszafogottan liberális, azt üzeni nekünk : legyünk racionálisak, oldjuk meg a problémát később, Let it flow.
A toi toi nagy újítása, hogy a WC megy Mohamedhez. Az angolszász köztesség amerikanizált köztességgel felturbózva. Az ágytál mobilitása és az angol WC kényelme lebegett szem előtt. Mindez egy műanyag kerti budiban öltött végül formát. Ugyan oda az ágytál intimitása, oda az angol WC tisztasága, de ez egy közösségi mellékhelyiségnél mellékes. Tisztaságnak elég a szemet is szétmaró tisztaságszag, és az ellentmondást nem tűrő, megnyugtató ultramarin lötty. Ellentmondásossága nem ér itt véget. Nem a kontempláció helye, hanem a gyors termelésé. Bár lehetőséget biztosítana a vizsgálódásra, a sötétben a saját segglyukát se találja az ember, nemhogy egy új vallást**. Az ember most már nem csak a saját produktumát szemlélhetné, hanem azt a többiekkel relációban vizsgálhatná, ha tudná melyik is volt az övé, mert az individum elvész, mire az ember egyet pislant és megfordul. Egyszerre hipermodern és népies. Ugyanabban a pillanatban érzi magát az ember a NASA-ban és egy prehisztorikus árnyékszéken. Mint egy pottyantós űrhajó.
A toi toi genderérzékeny. Legyen a WC a nőké is, de az egyenlőségnek ismét ők isszák meg a levét. Üljenek bele a tutiba, a férfiak által szétpermetezett húgyba. Valakinek áldozatot kell hozni, hogy mindenkinek jó legyen.
Nem kétséges a tervezők jószándéka: a köztéri, demokratikus, közösségépítő, társadalmi rangtól, nemtől független WC megteremtésének célja, ám az eredmény mégis ambivalens.De ne hagyjuk magunkat letörni, örüljünk, vannak helyzetek, amikor egy toi toi maga a megváltás! Próbáljunk meg elképzelni egy fesztivált toi toi nélkül! A bullshiten túl, felülemelkedve a tárgy problematikusságán, koncentráljunk a pozitívumokra!
A toi toi szó egy rejtett jelentése pedig mintha az OFF- Biennále célkitűzéseit vízhangoznák.Dél Afrikában egy olyan nagy médianyilvánosságot kiváltó, táncos, énekes tiltakozási forma elnevezése, amikor elégedetlen emberek százai, ezrei vonulnak a kormány valamely intézkedése ellen tiltakozni.
Így válhat tökéletes szimbólumává és nélkülözhetetlen kellékévé egy alulról jövő civil kezdeményezésnek…
NE LÉGY REST
*, ** A reformáció is egy budiból indult:
“A kevéssé tiszteletteljes utókor olykor-olykor veszi magának a bátorságot, és beszámol az akár legnagyobbnak tartott elődök és a félreeső helyek közötti - nemegyszer inspiratív - kapcsolatról is. Ez történt az 1517-ben kezdődő német reformáció atyjával, Luther Mártonnal is, akivel kapcsolatban éppen a közelmúltban röppentették világgá a hírt: régészek feltárták a jeles férfiú wittenbergi kertjében egykor működtetett, immár történelmi árnyékszéket. A kultúrtörténet már korábban feljegyezte Lutherről, hogy erősen székrekedéses volt. Az ezzel kapcsolatos kényszerűen hosszas foglalatosságok közben született a még a maga korában vihart, majd mélyreható történelmi változásokat beindító reformer alapgondolat: az üdvözülés a személyes hittől függ - tárta fel az állítólagos kendőzetlen igazságot a BBC-nek nyilatkozó Martin Treu wittenbergi teológus és Luther-kutató.
Kár lenne első hallásra megbotránkozni a megvilágosodás pillanatának eme esetleg méltatlannak tartott körülményeiről értesülve. "Aki ezt teszi, tagadja azt a tényt, rogy az érzelmi és spirituális élmények valódiságához hozzátartozik a test és a lélek teljes részvétele" - próbálja emészthetővé tenni a tabu és az emelkedettség kétségtelenül szokatlan, ám tényszerű párosát Erik H. Erikson német pszichoanalitikus is "A fiatal Luther" című, 1958-ban kiadott könyvében.”
(Idézet a toi-toi honlapjáról)
A projekt az OFF-Biennále Budapest keretén belül valósul meg
The idea of the Toi Toi Projektraum came after a talk about the projektraums in Berlin and Budapest. In Budapest their spread is just starting and expected to grow in the near future. These are such type of common spaces where creative activities can take place, and serve as a venue for other cultural events as openings, lectures, performances or happenings. We are exhibiting a toi toi as a projectspace.The toilet paper serves as an endless catalogue and after the interactive printing process, it can be taken away or thrown into the devastating blue liquid. The toi toi projectraum will be the official toilet of the OFF-Biennale Budapest.
Throughout history, toilets have been a great place to start. The basic principle of reformation was fittingly conceived in a privy in Wittenberg: salvation lies in a private belief. Its visitors may not be glorified but a Toi Toi can also offer salvation in some cases…
ZIZEK’s speech about toilettes makes a clear connection between the form of the toilet and the structure of society. France takes the revolutionary approach; they want rid of their excrement immediately. Like a guillotine, it falls directly into the hole and sinks immediately. In Germany the end product lands on a horizontal surface which provides a safe place for further examination; a key manifestation of the analytical German soul. In English restrooms, one finds the golden mean where it plumps onto a slope and slowly slides down and floats. The low-key liberal Anglo-Saxon toilet proffers the message: be rational, solve the problem later, let it flow.
The grand innovation of portaloos may be best understood with a modified Hungarian proverb: It is not Muhammad who goes to the toilet, but the toilet that goes to Muhammad.
The Toi Toi designers dreamt of a democratic, community-building toilet; to be used by all regardless of gender, race or social background. This dream came true though with contradictory results, offering an experience which fuses at once the hyper-modern with the ever-traditional. One feels as if in the ISS as well as a prehistoric latrine; like a sapphire squat-toilet spaceship.
Endeavouring to combine the mobility of a bedpan with the comfort of a toilet, the creators struck gold upon a plastic out-house; Anglo-Saxon hesitancy pimped out with an American immediacy. The intimacy of the bedpan and the cleanliness of the English toilet is lost, though this can perhaps be forgiven since we are talking about public restrooms. The eye-biting smell and peremptory toxic-blue slop somehow satisfy our lust for hygiene – but the contradictions do not end here. It is no longer a place of contemplation, but of swift production. One may desire within the chance for examination but in the dark one cannot even find one’s own asshole - let alone a new religion.
One may wish for the chance to inspect their own product and its relation with many others (if they could identify their own) but the individual is sadly lost by the time one simply blinks and turns around.
The Toi Toi is also gender-neutral, allowing women to partake as equals in its wondrous functions. Let them gaze into the wonder and idyll; to marvel at the piss sprayed around by their male counterparts. That’s how life goes - in the quest for equality, sacrifices must be made.
But enough with the bullshit - let us overcome what is problematic and celebrate the positives:
A hidden meaning of Toi Toi echoes the objective of the OFF-Biennále Budapest – a form of protest where a group of people, sometimes even hundreds or thousands, create a combination of singing, dancing and chanting to express their discontent with a particular subject. In the southern part of Africa, when people are unhappy about something (usually to do with the government,) a group who feels strongly about the cause will organize a toi toi and take it out to the streets. These events usually garner a lot of media attention.
In this way, the toi toi is a perfect symbol and indispensable element of a grass-roots initiation...